Karácsony és szilveszter elmúltával egy újabb, minden évben ismétlődő időszakba csöppentünk: itt a farsang!
A keresztény vallások szerint a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, melyet nagy mulatságok és színes maskarákba öltözött, vidám bálozók jellemeznek.
A magyarság körében fontos eseménysorozat volt, hiszen ez volt a legismertebb esküvői szezon, hiszen a húsvéti böjt időszakában tilos volt házasságot kötni.
A falvakban a leányok ismerőseik, rokonaik közreműködésével a kiszemelt legénynek vadvirágból összeállított csokrot adtak. A legények által rendezett bál végén, nyilvános színvallásként a bokrétákat kalapjukba tűzték. Ezen mulatság lényege az eljegyzés volt.
A vidám időszak utolsó vasárnapját varsangvasárnapnak hívták, a legtöbb helyen ezen a napon tűzték ki az ifjak a virágokat.
Farsang utolsó hétfője: farsanghétfő. Ezen a napon az asszonyok korlátlanul ihattak, táncolhattak, azaz férfi módra mulathattak.
Az időszak végét húshagyó kedd zárta, nevéből kiolvashatóan ezen a napon már nem ettek húst az emberek. Ezt a napot követte hamvazószerda, amikor a templomokba menvén, a mai napig hamuval apró keresztet rajzol a misét tartó pap a hívők homlokára.
Tévesen élesztették újra a torkos csütörtök szokását, hiszen ez eredetileg egy héttel előrébb esne.
Ne feledkezzünk meg a leghíresebb magyar, farsangi mulatságról a busójárásról, melyet hagyományosan, minden évben megrendeznek Mohácson.
A rémisztő maszkokkal nem csak a telet és a rossz időt, de egykor a törököket is elűzték.
Az idei busójárás hivatalos oldalát az alábbi linkre kattintva olvashatják el:
Ma már nagyon divatos lett ez a szokás, miszerint álarcok és jelmezek mögé bújunk egy-egy bál erejéig. Óvodákban, iskolákban, sőt még cégeken belül is ki nem hagyható a maskarás mulatozás. Készítsünk mi is magunknak egyszerű, de mégis szép maszkokat és várjuk együtt a tavasz beköszöntét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése