A csillagos
égbolt rengeteg látnivalót rejt. A Hold,
bolygók és csillagok szabad szemmel szinte alig láthatóak, távcsöves
látványán pedig kimeríthetetlen. Látni a születő csillagokat, vagy megfigyelni
a már óriási galaxissá változó csillagpopulációkat épp úgy különösen nagy
élmény, mint ahogy egy csillag halálának elő-, vagy utófázisaiba bepillantást
nyerni.
Számos olyan csillagkép van az égen, amely földrajzi okok miatt a Föld északi féltekéjéről - így Magyarországról -
nagyon kedvezőtlenül, vagy egyáltalán nem is figyelhető meg.
A déli félteke azonban rendkívül kedvez a csillagászati
megfigyeléseknek, A Namib- és a Kalahári
sivatag között fekvő 1800
m magas terület száraz klímája, tiszta levegője, és
ritkán lakottsága miatt tökéletes csillagászati fotók elkészítéséhez.
A képek készítése nem egyszerű feladat. Mivel rendkívül halvány jelenségekről van szó,
megörökítésük hosszú expozíciót igényel, miközben a távcsövet nagyon
pontosan a célon kell tartani annak érdekében, hogy ne mozduljon be a
kompozíció.
Éder Iván 1993 óta foglalkozik a
csillagászattal, első csillagászati élményeit a kilencvenes években a bajai
Tóth Kálmán utcai bemutató csillagvizsgálóban szerezte. 2000 óta foglalkozik csillagászati fényképezéssel. 2006-ig még
filmre és diára fotózott, azóta pedig digitális
fényképezőgépekkel fotózza az égboltot. Ehhez saját felszerelést, és saját
készítésű távcsöveket használ. Képei jól ismertek Európában és a tengerentúlon
is épp úgy, mint a fejlettebb Távol Keleti országokban. Munkái rendszeresen megjelennek hazai és külföldi szaklapokban,
magazinokban és könyvekben, illetve internetes oldalakon. Számos alkalommal
választották alkotását a nap képének a NASA igen népszerű oldalán.
A kiállítás a Klebelesberg Kuno
Művelődési és Művészeti Központban tekinthető meg 2012. április 2. és 15. között.
