Orwell
és Bulgakov írásainak sorsát, a művek betiltásának
történetét, és a betiltás feloldása utáni olvasóközönség reakcióit vizsgálja az
Országos Idegennyelvű Könyvtár
nemrég kezdődött beszélgetéssorozatában.
Ezekből a betiltott
művekből sokat megtudhatunk a Kádár rendszer kultúrpolitikájáról, hisz a művek
leginkább a szocializmus kivesézésével, negatív jellemzőik felismerésével és
felnagyításával foglalkoznak.
Orwell
1984 című műve például negatív utópiaként mutatja be a Kádár rendszert. Az
angol író 1948-ben írta művét, és ekkor azt gondolta, 1984-re Angliában is a
keleti országok politikája lesz az uralkodó eszme, sőt az addig történt
megfigyeléseket, új szabályokat stb. felnagyítva, azt gondolom, kicsit parodizálva
jeleníti meg művében („újbeszél nyelv”, Nagy Testvér”).
A beszélgetéssorozat
választ ad még arra, hogy mi lett a kortárs fordítók sorsa, hogyan
sokszorosították és hogyan folyt a titkos terjesztés. Több időpontban lehetséges még a részvétel
egy-egy rendezvényen, beszélgetnek még: január
29-én, február 5-én és február 26-án.
