Eredeti nevén, Weisz László magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője.
Első művészi próbálkozásai sikeresnek bizonyulnak, 1913-ban a Szegedi Napló néhány költeményét leközölte. Az érettségi után Budapestre költözött, ahol jogot kezdett tanulni, de a világháború közbeszólt. 1916-ban besorozták, tüzérségi megfigyelőnek, a Magyar Királyi Hadseregbe. A keleti frontra vezényelték, ahol rengeteg rajzot, grafikákat készített a frontbeli élet mindennapjairól. Miután 1918-ban leszerelt, hazatért "elvégezni" jogi tanulmányait Budapestre, bár idő előtt befejezte. A festészet mellett írt a Jelenkor című újságba.Nevet változtatott, vezetékneve elé került a Moholy-t, nagybátyja lakóhelyének nevét, és ezentúl minden művét, festményeit, rajzait, "Moholy-Nagy" szignóval látott el.
1920 áprilisában Berlinben megismeri Lucia Schultz-ot, akit később feleségül vett. Ő vezette be a fotográfia csodálatos világába. 1923-ban bekerült a Bauhaus oktatói közé. Ekkor ismerte meg Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, és Oskar Schlemmer nevét. Könyvet is írt - Festészet, fényképészet, film címmel, ezen felül Az anyagtól az építészetig címmel.
1928-ban nagy változásokat hozott életében, elvált feleségétől és Walter Gropius-szal együtt otthagyta a Bauhaust és Berlinbe költöztek, ahol tipográfiai, reklámgrafikai, fotográfiai munkákat vállalt, miközben színházi díszleteket is tervezett, szabadidejében pedig a fény-alakítással foglalkozott.
1920 áprilisában Berlinben megismeri Lucia Schultz-ot, akit később feleségül vett. Ő vezette be a fotográfia csodálatos világába. 1923-ban bekerült a Bauhaus oktatói közé. Ekkor ismerte meg Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, és Oskar Schlemmer nevét. Könyvet is írt - Festészet, fényképészet, film címmel, ezen felül Az anyagtól az építészetig címmel.
1928-ban nagy változásokat hozott életében, elvált feleségétől és Walter Gropius-szal együtt otthagyta a Bauhaust és Berlinbe költöztek, ahol tipográfiai, reklámgrafikai, fotográfiai munkákat vállalt, miközben színházi díszleteket is tervezett, szabadidejében pedig a fény-alakítással foglalkozott.
Belekóstol a filmezésbe is, leforgatja a Marseille, régi kikötő című filmét.
1931-ben megalkotja a fény-tér-modulátort, mely a fény-alakítási problémákra megoldásként szolgált számára.
Két filmet is alkot még, melyet találmánya ihletett Fekete-fehér-szürke címmel, és Nagyvárosi cigányok címmel. Megismerkedik Sybille Pietzscht nevű kedvesével, kitől 2 lánya született. A nácizmus előtörése miatt 1934-ben Amszterdamba költöztek, ahol egy helyi nyomda tipográfiai tanácsadójaként dolgozott. Életében először itt foglalkozott színes fotográfiával.
1939-ben Moholy-Nagy megalkotta néhány munkatársával, a School of Design intézetet Chicagóban, mely 1944-ben Institute of Design néven főiskola rangjára emelkedett.
1947-ben Vision in Motion címmel jelent meg Moholy-Nagy László posztumusz munkája, mely pedagógiai programjának, művészeti célkitűzéseit foglalja magába.
A 2006-ban 125 éves a Magyar Iparművészeti Egyetem fölvette Moholy-Nagy László nevét és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként működik tovább.
A könyv a képre kattintva megrendelhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése