Man Ray és a rayogramok

Man Ray-ről hiszem, hogy mindenki hallott már, de vajon mindenki hallott arról mennyi mindent űzött?

A fotográfiával kapcsolatban talán mindenki ismerheti.

Igazi nevén Emmanuel Radnitzky, képzőművész a dadaizmus és a szürrealizmus idején. Természetesen ezek egyik legfontosabb alakja, legalább annyira mint az avantgárd fotográfiában. Bár nem sok elismerést kapott, lássuk be erőteljesen meghatározó művész volt.

Már gyerekkorában is nagy művészeti és technikai érdeklődést mutatott. Fontos tudni róla hogy építészetet, festészetet is tanult. Bár szülei nem igen örültek a művészi pálya választásának, mégis berendezhetett egy kis műtermet otthon. A következő négy évben ezen műteremben dolgozott, de reklámrajzolással és műszaki rajzok készítésével pénzt is keresett. Korai rajzai a 19. század konszolidált stílusában készültek, majd hamar érdekelni kezdte az avantgárd művészet. 1912 őszén beiratkozott a Ferrer Schoolba. Ezután gyors fejlődési szakasz indult meg művészetében.

Már 1916-ban elkészítette fiatalkori fő művét, a Kötéltáncosnő és árnyékait. Más alkalommal festőpisztollyal „festett” fotorealisztikus képeket, aztán egyesíteni próbálta a két módszert. Ez a csapongás a technikák és stílusok között jellemző volt Man Ray egész tevékenységére: róla tartják, hogy ő az a képzőművész, akinek nem volt állandósult stílusa, mindig egyebet akart csinálni, mint mások, vagy akár korábban önmaga.

1921-ben Párizsba költözött, ahol számos neves művésszel ismerkedett meg és barátkozott össze: Hans Arp, Max Ernst, Joan Miró, Pablo Picasso, André Breton, Louis Aragon, Philippe Soupault és Paul Éluard, akik bevonták az akkoriban bontakozó szürrealista mozgalomba.

A fotózás a megélhetéséhez volt szükséges, eleinte társai festményeit dokumentálta majd portrékat készített.

Idő megfigyelőállomása

Fényképeivel divatba jött, olyannyira, hogy divatfotókat is készített. Fényképei különlegesek voltak: nem csupán a téma beállításával és megvilágításával érte el a kívánt hatást, hanem a nagyítások kidolgozásakor is speciális technikákat alkalmazott. Gyakran filmkockákat másolt egymásra, máskor szolarizációs hatást ért el, vagy torzította a fotóit. Ezzel a tevékenységével megújította a művészi fotót, és számos követőre talált. Szürrealista festményein meglepő összeállítást alkalmazott. Az Idő megfigyelőállomása című képén például két hatalmas ajak van a bárányfelhős égen, alul a fűben egy női akt fekszik, mellette sakkasztal.

"rayogram"

1922-ben készítette el az első „rayogram”-ot, az absztrakt fotó, a fotogram általa készített változatát. Ebben új szerelme, Lee Miller, szürrealista fényképész is segédkezett és modellkedett neki. A fotogramok, vagy Man Ray szóhasználatában a rayogramok készítésekor nem használtak fényképezőgépet, sokkal inkább különböző tárgyakat helyeztek a fényérzékeny fotópapírra (esetleg filmre), és azt megvilágítva alakították ki a képet. Így amikor fény érte a fotopapírt vagy filmet, a fény által ért területek sötétek, leginkább fekete színűvé váltak, a letakart területek amin a különböző alakú tárgyak helyezkedtek el, azon minták világos színűek maradtak. :)

Man Ray a mozgófilmmel is megpróbálkozott. Mozgófilmjei általában 1-2 percesek, de előfordult 20 perces film is, melyet ő maga fényképezett és rendezett. Lejjebb találkozhattok az egykori Man Ray fotogramjaiból összeállított, általa rendezett videóval, melyen felismerhetők a tökéletesen hétköznapi tárgyak nyomai, mint például régi típusú rajzszög, szögek, valós város részletek, ringlispil és fényei, madzag, telefon zsinór, rugók, kavicsok, és a végén láthatjátok, hogy nem csak a papíron érdekelte őt a fény, hanem a való életben is. Akkori szerelmét meztelenül videózza a fény és árnyék játékában.

A Fenti képre kattintva, elérhetitek a Man Ray nevét viselő weboldalt, ahol az összes műve összegyűjtve látható, időrendi sorrendben, így végigkövethetitek a művészetének változatosságát, sokszínűségét. Itt az alkotások nagyravágyóknak meg is vásárolhatóak.