Mikor mi nézők szembesülünk Kő Ferenc képeivel,
munkái első látásra több hatással érintenek meg minket. Azonnal hat ránk művészetének
látványteremtő ereje, s szinte ezzel egy időben, festőtechnikájának finomsága,
igényessége és érzékenysége. Általában vagy a tartalmi, tematikai kérdések,
megoldások hatnak ránk, vagy a festésmód sajátossága, különlegessége, de az együttesség
szintetizált hatása ritkán jelentkezik. Kő Ferenc festészete azért
is különös, mert nem harsogó, nem erőszakos, hanem épp érzékeny
eszközrendszerű. Műve azért is hat, mert látványelemeiben ismerős is és
ismeretlen is.
Miután egy-egy kép előtt elidőzünk, lekapcsoljuk a mesterséges fényforrásokat,
vagy nappali fénynél behúzzuk a függönyöket, s a teljes sötétségben
felkapcsolunk egy UV-fényforrást, s rátekintünk ugyanarra a Kő-festményre,
amelyre az előbb, s döbbenetes újabb hatás ér minket. Egyrészt a teljes
sötétségben képet látunk, sajátos fluoreszkáló hatásút, másrészt egy egészen
más képet látunk ugyanazon a hordozón, mint világosságban. Mást, de olyat, ami
összefügg a világosság mellett élvezhető mű témájával, gondolatiságával. A
festő lehetővé tette, hogy képének legyen egy nappali és egy éjszakai
“olvasata”, “nézete”.
Képeiben így találkozik a reális és az irreális (Állatok világa), a
valószerű és a valóságfeletti (Bábel), a mai és a múltbeli (Boldog békeidők,
Lóerők). A fiatal művész igazi elmélkedő festőnek tűnik, aki festői eszközeiben
alkalmazza a hagyományos és a mai megoldásokat. De festőnk titkai nem
rejtélyek, nem rejtvények, nem enigmatikus jelek, nem talányok. Más, új
értelmet kapnak a képek sötétben, ami rendkívül ritka a festészetben. Ez a
festészet kettős értékű: hagyományokban gyökerezik, hagyománytisztelő,
tradicionalista. De ezzel együtt modern.
Van ebben a művészetben valami álomszerűség, amit
csinál, de valós látványelemekből építkezik. Kő Ferenc képei
rendkívül igényes technikai kivitelezésűek. A kettős megtekintési lehetőségből
adódóan is, szükségszerűen rétegeket kell egymásra vinnie. Jó Kő Ferenc titkaiban
járni-kelni, nézelődni, elmélyülni. Mindez nemcsak egy-egy mű befogadása, hanem
egy kaland. Izgalmas vizuális, intellektuális kaland végigjárni a világos és az
UV-fényben érzékelhető változatok összefüggéseit, harmóniáit, ütközéseit.
Különlegesek és szinte teljesen egyediek az adódó és megjelenített fényjelenségek,
melyekben a szakmaiságnak és az elmélyültségnek egyaránt nagy jelentősége van. „Minden
új szemléleti stílusban a világ új tartalma kristályosodik ki” – állította a
kiváló művészettörténész Heinrich Wölfflin. Ebben a képi világban, melyet Kő
Ferenc teremtett, hozott létre, a maga polarizáltságában bizony egy új
szemléleti stílust fedezünk fel, s valóban: egy új tartalom is
felsejlik…szemünk és személyiségünk örömére, akár nappali fényben, vagy akár
éjszakai UV-sugárzásban szemléljük képeit…
A különleges tárlat a Párisi Galériában tekinthető meg.
