A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a
magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt -
ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi
időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál
mohóbban, torkosabban étkezni.
A 20. század második
felében hazánkban történt politikai változások azonban nagyban módosították a
farsangi szokásokat is: módszeresen szerveztek és szerveznek néha ma is
nagyböjti hétvégékre, sőt akár hamvazószerda napjára
is munkahelyi és iskolai összejöveteleket, bálokat,
bőséges étkezéssel járó rendezvényeket. A torkos csütörtök hagyománya ennek
következtében hamar megkopott és elhalt.
A rendszerváltást követően még évekig nem emlegették a torkos
csütörtököt, mígnem a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére, egyfajta vendéglői
reklámfogásként az utóbbi években újjáélesztették emlékét, hagyományát. Eredeti
napja feltehetően a hamvazószerda előtti csütörtök: azon európai országokban,
ahol hagyománya folyamatos, ma is ekkor tartják. Magyarországon a hamvazószerda utáni csütörtökre helyezve élesztették újjá,
egyes források szerint az oka a gazdaságosság, és azért esne erre a napra, mert
a háztartásban mégis megmaradt húsételek ne vesszenek kárba, engedélyezett az
elfogyasztásuk eme torkos napon, ez azonban a külföldi párhuzamokat tekintve
téves lehet, korrigálása célszerűvé válhat.
A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti
napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt
követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták
el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe.
Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb
katolikus szabályozás, a mainál jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a
torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna. Ennek ellenére egyes magyar
források és népi elnevezések
(kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) azt a látszatot keltik,
hogy hazánkban a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban
tarthatták meg. Elképzelhető, hogy ugyanaz az elnevezés két teljesen különböző
indíttatású és eredetű szokást is takar, amelyek megtartása függhetett az adott
terület többségi vallásfelekezetétől.
Általában a keresztény világban a torkos csütörtök a farsangi
főszezon, a karnevál első
napja. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának
emlékére böjtösen étkeztek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve
azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden
este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazószerda napján
bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.
2013-ban újra
megtartják reklámfogásként a Torkos csütörtököt, ám idén az időpont szintén
változik. A hamvazószerda utáni első csütörtök ugyanis pont az egyébként is nagy
bevételt hozó Valentin napra esik, így nem volna gazdaságos a két „rendezvényt”
egyszerre szervezni. Az idei habzsolás, amikor is egyes éttermekben féláron fagyaszthatunk specialitásokat, próbálhatunk ki új dolgokat, tehát 2013. január 31-én lesz, Farsangi
Torkos Csütörtök néven. Az asztalfoglalásról és a programban részt vevő fővárosi
és vidéki éttermekről pontosabb információt kaphatnak a Torkos Csütörtök hivatalos oldalán.