Erdélyen innen - Alföldön túl - Tárlat a Néprajzi Múzeumban

Györffy István néprajzkutatónak a Fekete-Körös völgyében végzett kutatásának eredményeit és gyűjtésének darabjait bemutató kiállítás nyílt november 8-án a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az Erdélyen innen - Alföldön túl. A  Fekete-Körös völgye a századfordulón című tárlaton olyan fotográfiák, kerámiák, népviseleti darabok, rajzok és térképek láthatók egészen 2014. március 16-ig, amelyeket néprajzkutatónk 1911-ben gyűjtött az Erdélyi-szigethegység és az Alföld között. A fotók készítése mellett több mint 200 tárgyat gyűjtött a Nagyváradtól délkeletre található, viszonylag zárt völgyben.

Györffi István

Györffy István (1884-1939) földrajzos egyetemi tanulmányait befejezve indult el a Néprajzi Múzeum gyakornokaként 1911. augusztus 6-án első nagy néprajzi gyűjtőútjára a Fekete-Körös völgyébe, ahol a kulturális és társadalmi jelenségekre, változásokra fókuszált, a pillanatnyi állapotot, a folyamatokat és az összefüggéseket igyekezett feltárni. 

Hangsúlyos része a kiállításnak a magyar anyag mellett a helyi román példák, párhuzamok, tárgyak és dokumentumok bemutatása, érzékeltetve a magyar és a román anyagi kultúrában jól felismerhető különbségeket, fáziseltolódásokat, hasonlóságokat.

Granasztói Péter - a kiállítás egyik kurátora, Györffy István dédunokája - felhívta a figyelmet többek között a Várasfenes, Kőrösjánosfalva és Belényesújlak településeket ábrázoló térképekre és fotókra, valamint a magyar és román házbelsőket, szobákat és konyhákat megörökítő fotókra, az ácsolt és festett bútorokra, textíliákra.

46 napos gyűjtőútja alatt Györffy 66 új kerámiát vásárolt a helyi vásárokban. Emellett 75 viseletet, 10 bútort és több használati tárgyat, többek között guzsalyt, adórováspálcát és almapuhítót gyűjtött. Számtalan rajzot, térképet és feljegyzést, valamint 271 fényképet készített.

A fényképezéshez korának legfejlettebb képrögzítési technikáit alkalmazta: sztereó fényképezőgéppel térhatású fotográfiákat, valamint a kor nagy újdonságát kihasználva autokróm lemezekre színes fényképeket készített - ismertette a részleteket Gebauer Hanga muzeológus, kurátor, aki hozzátette: ezt a fotó- és tárgyanyagot még sosem láthatta így a közönség.

Katona Edit muzeológus, kurátor elmondta, hogy a kiállítás bemutatja az akkoriban viselt bőrruhákat, a vászon és szűrposztó viseleteket is: egyebek mellett román női öltözetet, szűrnadrágot és szűrujjast, ködmönöket, különféle ráncolású ingeket. Kifejtette, hogy a román lakosság ruházatának díszítése falvanként változott, míg a magyarság öltözéke sokkal egységesebb volt, ezzel is kifejezve összetartozásukat. 

A kiállítás utolsó kiállítási egysége többek között a kutatástörténet, a néprajzi megközelítés és a terepmunka módszerének részleteibe, a gyűjtemény sorsába és a terület mai képébe enged bepillantást fotók, dokumentumfilm és tárgyak segítségével.