Györffi István |
Györffy István (1884-1939) földrajzos egyetemi tanulmányait befejezve indult el a Néprajzi Múzeum gyakornokaként 1911. augusztus 6-án első nagy néprajzi gyűjtőútjára a Fekete-Körös völgyébe, ahol a kulturális és társadalmi jelenségekre, változásokra fókuszált, a pillanatnyi állapotot, a folyamatokat és az összefüggéseket igyekezett feltárni.
Hangsúlyos része a kiállításnak a magyar anyag mellett a helyi román példák, párhuzamok, tárgyak és dokumentumok bemutatása, érzékeltetve a magyar és a román anyagi kultúrában jól felismerhető különbségeket, fáziseltolódásokat, hasonlóságokat.
Granasztói Péter - a kiállítás egyik kurátora, Györffy István dédunokája - felhívta a figyelmet többek között a Várasfenes, Kőrösjánosfalva és Belényesújlak településeket ábrázoló térképekre és fotókra, valamint a magyar és román házbelsőket, szobákat és konyhákat megörökítő fotókra, az ácsolt és festett bútorokra, textíliákra.
46 napos gyűjtőútja alatt Györffy 66 új kerámiát vásárolt a helyi vásárokban. Emellett 75 viseletet, 10 bútort és több használati tárgyat, többek között guzsalyt, adórováspálcát és almapuhítót gyűjtött. Számtalan rajzot, térképet és feljegyzést, valamint 271 fényképet készített.
A fényképezéshez korának legfejlettebb képrögzítési technikáit alkalmazta: sztereó fényképezőgéppel térhatású fotográfiákat, valamint a kor nagy újdonságát kihasználva autokróm lemezekre színes fényképeket készített - ismertette a részleteket Gebauer Hanga muzeológus, kurátor, aki hozzátette: ezt a fotó- és tárgyanyagot még sosem láthatta így a közönség.
Katona Edit muzeológus, kurátor elmondta, hogy a kiállítás bemutatja az akkoriban viselt bőrruhákat, a vászon és szűrposztó viseleteket is: egyebek mellett román női öltözetet, szűrnadrágot és szűrujjast, ködmönöket, különféle ráncolású ingeket. Kifejtette, hogy a román lakosság ruházatának díszítése falvanként változott, míg a magyarság öltözéke sokkal egységesebb volt, ezzel is kifejezve összetartozásukat.
A kiállítás utolsó kiállítási egysége többek között a kutatástörténet, a néprajzi megközelítés és a terepmunka módszerének részleteibe, a gyűjtemény sorsába és a terület mai képébe enged bepillantást fotók, dokumentumfilm és tárgyak segítségével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése