Tihanyi pályája kezdetén, az
1900-as évek elején Nagybányán tanult, ahol a nagybányai neósok (új festészeti
lehetőségeket keresők) révén megismerkedett a legmodernebb francia törekvések,
az ún. fauvizmus eredményeivel. Maga is Párizsba utazott, ám ott - elsősorban
Cézanne művészetének hatására - inkább a kép szerkezetének hangsúlyozása
foglalkoztatta, ami elvezette az ekkor bontakozó kubizmushoz. 1909-ben
csatlakozott a Nyolcak csoportjához. Művészetében a fauvizmus, El Greco és
Cézanne szerkezetes festésmódja és a picassói kubizmus hatásai ötvöződtek. A
tízes évek elején az expresszionizmus és a futurizmus felé fordult, de a
harmicas évektől kezdve már az absztrakt kifejezési lehetőségeket kereste. Életműve
néhány barátjának köszönhetően megmaradt, hagyatéka 1970-ben került haza Magyarországra.
A KOGART most nyíló kiállítása Tihanyi legszínvonalasabb, talán legújszerűbb
munkáit vonultatja fel, azokat, amelyekkel hazai és külföldi kortársaihoz
képest is újat tudott mondani.
Próbálják a művész helyét
meghatározni a magyar festészetben, illetve elhelyezni az európai művészet alkotói közt, választ
keresve arra, mely művei kapcsán tekinthető az európai avantgárd rangos képviselőjének.
A kiállítás alkalmából az Alapítvány kiad egy kétnyelvű Tihanyi Lajos kismonográfiát Passuth
Krisztina művészettörténész tanulmányával, kb. 80 színes reprodukcióval,
dokumentumokkal, forrásszövegekkel, kép- és irodalomjegyzékkel, illetve a
kiállítás teljes műtárgyjegyzékével. A KOGART
videó szobájában a látogatók a művész 1973-as, a Magyar Nemzeti Galériában
rendezett kiállításáról szóló filmet láthatnak, melyeken Déry Tibor beszél
Tihanyi Lajosról.
A kiállítás augusztus 20.-ig
tekinthető meg.
