Igyekszem új szokásokat bevezetni, így a köszönést, vagy hogy röviden tényleg bemutatom, miről is akarok írni. Korábban is próbálkoztam a filmkritikák írásával, ami részben sikerült is. A helyzet itt is több rétegű. Először is említeném, hogy effektíve kevesebb időm maradt az írásra, amit még mindig lustasággal kendőzök, másodszor pedig az ötlettelenségbe néha bele kell fulladni. A hiba nem abban van, hogy nem nézek filmeket, mert nézek, de nem mindről lehet most már írni, illetve, elfelejtettem a szépen kialakított listát, ami szerint osztályoznám a filmeket - feladat 1. - ennek utánanézni.
Most azonban a sorozatokról szeretnék írni. Az ok egyszerű, rengeteg van, nagyon jók, és kitöltik a rendelkezésre álló üres teret az életedben, ha van, illetve ha éppen lusta vagy. Az elmúlt években ugyanis elkezdődött a hullám, amikor is a szappanoperák, teleregények, vagy szitkomok elkezdtek átalakulni. Igazság szerint lassan évek helyett évtizedeket is írhatnék, hiszen van már olyan szuper sorozat, ami tulajdonképpen már simán megélte a 10-15-20. évadot is. Előre szólok, nem fogok bemutatni, olyan nagyokat, mint a Trónok Harca, vagy a Walking Dead, mert arról nincs értelme írni. Az emberek vagy szeretik, vagy nem.
Mi az újdonság?
A sorozatok most már könnyed egyszerűséggel nem sorozatok. Konkrétan beszélhetünk itt filmekről, mert amikor egy sorozat (mini sorozat), amit bemutatnak egy este, kitölti azt az estét, hiszen lazán megvan másfél óra, az nem egy délutáni teaidő. Az érdekesség az egészben, hogy nagyon sok film használja még ugyan ezt a másfél órás időt, miközben belőlük is megjelentek már a 2, vagy akár a 3 órás verziók.
A sorozatok már inkább rendezői változatok. Ezt a mondatot minden határozottsággal jelentem ki, hiszen túl vagyok például a 11.22.63 című sorozaton, ami egyetlen évadon keresztül mutat be egy Stephen King könyvet, de úgy, hogy az 8 darab másfél órás részbe fért bele. Tehát ha csak minden szombat és vasárnap nézel meg 1-1 részt, akkor is egy hónapig nézed. Ez sztoriban is több, mint egy nagyjátékfilm, de még mindig nem a teljes könyv. Itt gondolkoztam azon, hogy a történet, amit lezártak belefért-e volna egy filmbe (bele), de így mégiscsak élvezhetőbb. Szóval váltig állíthatom, hogy véleményem szerint a sorozatokban a rendezők, bemutathatják azt a teljes képi világot, amit esetleg el akartak érni, és habár még így is van időbeli korlátja, szerintem jóval szabadabb.
A későbbiekben majd szeretnék több ilyen sorozatot bemutatni, ami nekem valamiért elnyerte a tetszésemet és úgy érzem különlegesek. Szerencsére már nem csak külföldön gyártanak egyébként, ha mást nem, ilyen minőségű mini sorozatot, de itthon is. Jó példa volt erre szerintem a Kossuth Kifli is, vagy az jelenleg az Aranyélet. Ha jut időm, talán a későbbiekben majd az itthoni dolgokról is beszámolok, de majd meglátjuk. Mindenek előtt találok pár érdekes, új, vagy nem régóta futó sorozatot ajánlani és Spoiler nélkül leírni, miért érdemes nézni őket, és kinek ajánlom.
Oh és mielőtt kifelejteném, a TV már nem a lakás réme. Természetesen még én is küzdök vele, mert az ember tényleg bele tud futni rettentő időrabló csatornákba, de szerencsére már megtalálhatóak benne a normális ember számára is érdekes tartalom és szerintem az okostévé megjelenésével végre nem csak erre lehet használni. Ráadásul tényleg sok csatorna vetít már vadi új sorozatokat magyar nyelven, vagy mutat be egy premiert, a külföldi megjelenéssel egyidejűleg, ami szuper alkalom, hogy újra a családdal együtt várj valamit a lakás egyik közösségi eszköze előtt.
Köszönöm a figyelmet!
A cikk nem fizetett tartalom, véleményt vetít, de ha fizetett lenne, sem lenne ez másként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése